Nemzetközi nyugdíj

Nyugellátás külföldről

Nemzetközi nyugdíjról akkor beszélünk, ha a dolgozó, vagy vállalkozó két, vagy több országban is biztosított/biztosított volt. Ezekben az esetekben mindig legalább két ország törvényeivel, nyugdíjra és biztosításra vonatkozó szabályaival kell számolnunk, illetve az ezen országok által megkötött nemzetközi egyezmény rendelkezéseivel, melynek alapján figyelembe veszik a másik országban szerzett biztosítási időt és megállapítják majd a nyugellátást, hozzátartozói (özvegyi, árvasági) ellátásokat.

Ha van tehát van nyugdíjegyezmény két vagy több ország között, az mindig kedvező a dolgozónak, vállalkozónak, de egyben kötelező egyeztetés is történik az országok között, ha nem előbb, akkor a nyugellátás megállapításakor. Az egyezmény alkalmazásával lehet a kedvezményeket érvényesíteni, tehát mindenképp érdemes kivizsgálni, hogy történt-e külföldi bejelentés, milyen a személy biztosítási helyzete, mert nyerni lehet vele, veszíteni semmiképp.

Az egyezmények ugyanakkor nem csak a nyugdíj, de az egészségbiztosítási és egyéb társadalombiztosítási ügyekre is kiterjednek, ami szintén alapvető fontosságú minden dolgozó és vállalkozóként több országban is tevékenykedő személy számára.

Számos olyan probléma merülhet fel, melyekre mindenképp figyelemmel kell lenni és érdemes részletes felvilágosítást kérni.

Néhány példa:

(a következő pár sorban természetesen csak néhány – gyakori – kérdés szerepel, a speciális, egyéni problémák, élethelyzetek a tanácsadás folyamán beszélhetőek át részletesen)

  • az egyes országokban szerzett biztosítási idők egybeszámításával szerzett jogosultság
  • a két, vagy több országban egy időben történő biztosítás tilalma,
  • az egyezmények megkötése előtti időben fennálló kettős biztosítás,
  • az országok eltérő nyugdíj és egyéb ellátásai, eltérő korhatárok és egyéb feltételek, kedvezmények, melyekkel esetleg élni lehet
  • a munkanélküliség és biztosítási jogviszony kérdései,
  • rokkantság, egészségkárosodás, rehabilitáció stb. esetén folytatott eljárás
  • a már nem hatályos, de még alkalmazott egyezmények egyes rendelkezései
  • kiküldetés, munkaerőközvetítés, vállalkozói szerződés során felmerülő problémák

Ajánlatos tehát, hogy minél korábban – akár a külföldi munka és keresőtevékenység megkezdése előtt – tájékozódni jogairól és lehetőségeiről.

Tanulmányozza át az alábbiakban felsorolt országok listáját és ha ezek valamelyikében dolgozott, vállalkozott vagy jelenleg is kereső tevékenységet folytat, kérjen tájékoztatást!

Országok, egyezmények

Európai Unió és Európai Gazdasági Térség államai:

  • Európai Unió:
  • Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság
  • Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország
  • Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta,
  • Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország
  • Svédország, Szlovákia, Szlovénia
  • Európai Gazdasági Térséghez tartozik
  • Izland, Liechtenstein, Norvégia

Magyarország kétoldalú egyezményei:

  • Ausztrália, Egyesült Államok (USA), Kanada (és Québec), Szerbia
  • szovjet egyezmény (Oroszország* és Ukrajna vonatkozásában) *Oroszországgal új egyezmény lépett hatályba 2020. március 31-én
  • India, Japán, Mongólia, Dél-Korea,
  • Bosznia és Hercegovina (bosnyák egyezmény), Koszovó (jugoszláv egyezmény),
  • Albánia, Montenegró, Macedónia, Moldova, Törökország

Gyakran feltett kérdések

Mikor mehetek nyugdíjba?

Az 1957-ben született személyek öregségi nyugdíjat 65. életévük betöltését követően kérhetik. Az 1957-et megelőzően születettek esetében fokozatosan emelkedett/emelkedik a nyugdíjba vonulás korhatára.

Az 1952-előtt született személyek esetén az öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt.

1952-1957-ben születettek esetében a korhatár minden egyes évben fél évvel emelkedett/emelkedik.

A korhatár betöltésekor (1957-ben születettek esetén 65 év) 20 biztosítási évet kell igazolni a teljes, 15 évet a résznyugdíjhoz.

Nők esetében – ha 40 biztosítási (szolgálati) évvel rendelkezik a nyugdíjigénylő – korábban is kérheti nyugdíja megállapítását.

Ebben az esetben a speciális szabályok áttekintése miatt érdemes egy tanácsadás keretében részletesen tájékozódni a 40 biztosítási év kiszámításának részleteiről, valamint arról, hogy nyugdíjazása előtt még önt esetlegesen milyen juttatások illetik meg.

Mindezen információk alapján célszerű meghatároznia nyugdíjba vonulása legkedvezőbb időpontját.

Rokkantsági nyugdíj már nem állapítható meg Magyarországon, de rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást lehet kérelmezni. Az egészségi állapot felülvizsgálata alapján sorolja be a hatóság a munkaképességét elvesztő személyt négy különböző kategóriába és eszerint állapítanak meg számára ellátást.

1988-től kezdődően minden kereset/jövedelem – mely után a nyugdíjjárulék meg lett fizetve -beleszámít a nyugdíj összegének a kiszámításába. Az egyes évek nettó jövedelmeit nagyjából az inflációnak megfelelően fel kell szorozni a nyugdíjba vonulás évének a szintjére, majd az összes jövedelem átlagát kell számítani. Ezt követően a biztosítási éveknek (szolgálati időnek) megfelelően kapja meg a nyugdíjat kérelmező ennek az átlagnak a megfelelő százalékát.

Pl. 20 biztosítási év alapján az átlag 53%-a, 15 biztosítási év alapján az átlag 43%-a, míg 40 biztosítási év alapján az átlag 80%-a a nyugdíj összege. A 40 biztosítási évnél többel rendelkezők esetén az átlagkereset minden egyes évvel 2%-kal emelkedik az 50. biztosítási év eléréséig.

Korábban szolgálati idő számítást, jelenleg un. adategyeztetési eljárást lehet kérni a hatóságtól, illetve az egyes korosztályok hivatalból kapnak tájékoztatást mennyi a biztosítási idejük.

A hivatal által kiadott igazolásokat mindig gondosan nézze át (nézesse át egy tanácsadás keretében) mert a hiányosságok pótlását, javítását célszerű még idejében elvégeztetni!

Nem kötelező, sőt az állam korlátozott mértékben, de plusz összeg megállapításával támogatja, ha valaki nem kíván korhatára betöltésekor nyugdíjat igénybe venni. Az ilyen esetekben viszont mindig érdemes utánaszámolni megéri-e a biztosított számára a késői nyugdíjba vonulás lehetőségével élni.

Alapesetben szabadon vállalhat munkát. Közalkalmazott, közszolgálati alkalmazott esetében vannak ettől eltérő szabályok.

Ezen utóbbi esetekben célszerű előre tájékozódni – tanácsadást kérni – különösen akkor, ha közalkalmazottként, közszolgálati tisztségviselőként kíván nyugdíjba vonulását követően munkát vállalni, kereső tevékenységet folytatni.

Ha külföldön dolgoztam, akkor milyen jogszabályok vonatkoznak rám a nyugdíjba vonuláskor?

Ha az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség országaiban dolgozott (lásd nemzetközi nyugdíj tájékoztató az oldalamon), akkor az Európai Unió két rendelete (883/2004/EK és 987/2009/EK), a magyar és annak (azoknak) az országoknak a nyugdíjtörvénye alapján tud nyugdíjat kérelmezni, amelyben korábbiakban vagy jelenleg is dolgozott, vállalkozóként tevékenykedett.

Ha olyan országban is dolgozott, mellyel Magyarországnak nemzetközi nyugdíjegyezménye van, akkor az egyezmény és a magyar, illetve külföldi nyugdíjtörvény szabályozza nyugdíjba vonulását.

Felhívom arra a figyelmét, hogy a magyar és a külföldi nyugdíjtörvények eltérőek, különböző típusú ellátásokat, különböző időpontban tud igénybe venni. Ilyen esetekben a legcélszerűbb személyre szabott tanácsadást kérni a pontos információk beszerzése érdekében.

Nem. Nyugdíjkérelmet, ha Magyarországon él, akkor Magyarországon, ha külföldön, akkor abban az országban tud kérelmezni, ahol életvitelszerűen él. Ez a főszabály, vannak azonban kivételek, amikor célszerű lehet ettől eltérni. Ha él a tanácsadási lehetőséggel részletes, személyre szabott választ adok az ön számára.

Az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség országai, illetve kétoldalú egyezményes ország esetén, ha legalább egy évet dolgozott az egyik országban, de a másik országban (országokban) szerzett biztosítási idővel együtt rendelkezik annyi biztosítási idővel, amennyit előír az adott ország nyugdíjtörvénye, akkor már kaphat onnan is nyugellátást.

Az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség országai, illetve a kétoldalú egyezményben résztvevő ország esetében a másik országban (országokban) szerzett biztosítási időt mindig be kell számítani az összes biztosítási időbe és ennek alapján kell megállapítani mind Magyarországon, mind a külföldi országban (országokban) a nyugdíjat.

Természetesen vannak olyan esetek, amikor az a kedvezőbb, ha nem számolják be a másik országban (országokban) szerzett biztosítási időt a nyugdíj kiszámításakor, akár a magyar, akár a külföldi nyugdíj megállapításakor, de erről mindig tájékoztatni kell a nyugdíjat kérő személyt!

Nem, minden ország külön-külön fizeti azokra az évekre a nyugdíjat, amennyit ott dolgozott.

Általában ennek semmi akadálya sincs, de magyar nyugdíja összegét ez biztos nem fogja emelni, vagy csökkenteni. Külföldön viszont – ha legalább egy évet dolgozik egy – Európai Unió/Európai Gazdasági Közösség, vagy kétoldalú egyezményes – országban, akkor általában igényelhet attól az országtól is nyugellátást.

Igen, lehetséges. Sok olyan ország van, ahol mások a törvényi előírások, ezért előfordulhat, hogy az egyik országból (többnyire külföldről) rokkantság alapján kap nyugellátást, míg Magyarországtól csak – korhatára betöltésével – öregségi nyugdíjat.

Ha külföldön is dolgozott, akkor a külföldi nyugdíjbiztosító ügyintézését kell kérni, mert ezeket az időket a magyar hivatal nem igazolja, csak külföldre továbbítja a kérést. Ez azonban hosszú időt vehet igénybe, lehet időt és energiát spórol meg azzal, ha megpróbál közvetlenül is adatokat beszerezni a külföldi nyugdíjbiztosítótól. Ha mindehhez segítségre van szüksége keressen bátran.

Alapesetben szabadon vállalhat munkát.

Közalkalmazott, közszolgálati alkalmazott esetében vannak ettől eltérő szabályok, illetve tájékozódnia kell arról, hogy a magyar munkavállalás befolyásolja-e a külföldi nyugdíja folyósítását. Pl. bizonyos magyarországi jövedelem esetén felfüggeszthetik külföldi nyugellátása kifizetését.

Forduljon hozzám bizalommal!