Nyugdíj Magyarországon

A magyar nyugdíjrendszer egyszerűnek látszik. Néhány éve már kevésbé változnak a nyugdíjba vonulás szabályai és feltételei, de nem volt ez mindig így. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lehetnének olyan buktatók, amelyek révén ne érné veszteség a nyugdíjba vonulót, ha nem tájékozódik megfelelően.
Ha az alábbi esetek egyikében-másikában, vagy akár több pont elolvasása során is úgy érzi mindaz önre vonatkozik, akkor azt javaslom kérjen minél előbb további információkat, vagy vegyen részt egy tanácsadáson, ahol megfelelő tájékoztatást kaphat mire számíthat jogosultságával, nyugdíjával kapcsolatban.

(A felsorolás természetesen nem teljeskörű, egyéni élethelyzetek, speciális problémák különösen igénylik a személyre szabott tájékoztatás kérését.)

  • Még mindig nem egységes teljesen a nyugdíjba vonulás korhatára. Ha 1957 előtt született és még aktív, akkor erre figyelemmel kell lennie.
  • Jelenleg a nők esetében érdemes és lehet megfontolni a korhatár betöltésénél korábban történő nyugdíjba vonulást a kedvezményes, negyven biztosítási év alapján történő nyugdíjmegállapítás révén. Ez egy lehetőség, de nem kötelező, még ha sokan nagyon várják is, hogy a szükséges negyven biztosítási évüket elérjék. A speciális feltételek ismerete viszont elengedhetetlen.
  • Férfiak esetében akkor keletkezik a legnagyobb probléma, ha a korhatár betöltése előtt elveszítik munkájukat, vagy betegség/baleset következtében kevésbé megterhelő tevékenységet kell keresniük, illetve képtelenné válnak a munkavégzésre. Itt is minden felmerülő lehetőséget meg kell ragadni, illetve a jogszabályi feltételekről információt szerezni.
  • Még mindig meglehetősen sokan dolgoznak állami alkalmazottként, közszolgálatban, közalkalmazottként és rájuk eltérő szabályozás vonatkozik. Nyugdíjba vonulása esetén itt is szükség van arra, hogy átgondolja, milyen feltételeket szab a törvény. Ha visszafoglalkoztatják, folytatni szeretné nyugdíj után is munkáját, akkor hogyan lehet ezt megtenni.
  • Az esetleges végkielégítés, szabadság, felmentési idő, munkanélküliség, tanulmányok, átképzés stb. időszaka mind olyan, mely befolyásolják a nyugdíjba vonulás idejét, vagy a nyugdíj összegét.
  • Ma már nem ritka, hogy egyesek pl. munkaerőkölcsönző cégeken keresztül dolgoznak, vagy cégük kiküldöttjeként külföldön végeznek munkát. Ezek a jogviszonyok olyan „érzékeny” kérdések, melyek esetében jobb minél hamarabb tájékozódni, fennállt-e a biztosítás, illetve milyen összegű jövedelem után történt a járulékok fizetése.
  • A vállalkozói tevékenység, egyéni vagy társas vállalkozóként eltöltött időszak. Itt is fontos lehet a nyugdíjbiztosítási helyzet tisztázása, sokszor még akkor is, ha maga a várható nyugellátás alacsony összegű is lesz.
  • Ha bizonytalan abban fizettek-e ön után járulékot, ha nem rendelkezik bizonyító iratokkal, ha sok munkahelye volt. Ha gyakran változtatta lakóhelyét, ha nem kapott szerződést, fizetési papírokat, ha olyan területeken dolgozott/dolgozik, mint például a mezőgazdaság, építőipar, vendéglátóipar-turizmus. A gyakran változó munkajogi körülmények, szerződéses feltételek mindig hatással (negatív hatással) lehetnek nyugdíjba vonulására.
  • Ha már nyugdíjba vonult, akkor is érdemes átgondolni: minden munkahely, vállalkozással töltött időszak, tanulmányi viszony stb. be lett-e számítva a nyugellátás összegébe. Ha ebben nem biztos, célszerű, hogy erről egy szakembert megkérdezzen.

Gyakran feltett kérdések

Mikor mehetek nyugdíjba?

Az 1957-ben született személyek öregségi nyugdíjat 65. életévük betöltését követően kérhetik. Az 1957-et megelőzően születettek esetében fokozatosan emelkedett/emelkedik a nyugdíjba vonulás korhatára.

Az 1952-előtt született személyek esetén az öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt.

1952-1957-ben születettek esetében a korhatár minden egyes évben fél évvel emelkedett/emelkedik.

A korhatár betöltésekor (1957-ben születettek esetén 65 év) 20 biztosítási évet kell igazolni a teljes, 15 évet a résznyugdíjhoz.

Nők esetében – ha 40 biztosítási (szolgálati) évvel rendelkezik a nyugdíjigénylő – korábban is kérheti nyugdíja megállapítását.

Ebben az esetben a speciális szabályok áttekintése miatt érdemes egy tanácsadás keretében részletesen tájékozódni a 40 biztosítási év kiszámításának részleteiről, valamint arról, hogy nyugdíjazása előtt még önt esetlegesen milyen juttatások illetik meg.

Mindezen információk alapján célszerű meghatároznia nyugdíjba vonulása legkedvezőbb időpontját.

Rokkantsági nyugdíj már nem állapítható meg Magyarországon, de rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást lehet kérelmezni. Az egészségi állapot felülvizsgálata alapján sorolja be a hatóság a munkaképességét elvesztő személyt négy különböző kategóriába és eszerint állapítanak meg számára ellátást.

1988-től kezdődően minden kereset/jövedelem – mely után a nyugdíjjárulék meg lett fizetve -beleszámít a nyugdíj összegének a kiszámításába. Az egyes évek nettó jövedelmeit nagyjából az inflációnak megfelelően fel kell szorozni a nyugdíjba vonulás évének a szintjére, majd az összes jövedelem átlagát kell számítani. Ezt követően a biztosítási éveknek (szolgálati időnek) megfelelően kapja meg a nyugdíjat kérelmező ennek az átlagnak a megfelelő százalékát.

Pl. 20 biztosítási év alapján az átlag 53%-a, 15 biztosítási év alapján az átlag 43%-a, míg 40 biztosítási év alapján az átlag 80%-a a nyugdíj összege. A 40 biztosítási évnél többel rendelkezők esetén az átlagkereset minden egyes évvel 2%-kal emelkedik az 50. biztosítási év eléréséig.

Korábban szolgálati idő számítást, jelenleg un. adategyeztetési eljárást lehet kérni a hatóságtól, illetve az egyes korosztályok hivatalból kapnak tájékoztatást mennyi a biztosítási idejük.

A hivatal által kiadott igazolásokat mindig gondosan nézze át (nézesse át egy tanácsadás keretében) mert a hiányosságok pótlását, javítását célszerű még idejében elvégeztetni!

Nem kötelező, sőt az állam korlátozott mértékben, de plusz összeg megállapításával támogatja, ha valaki nem kíván korhatára betöltésekor nyugdíjat igénybe venni. Az ilyen esetekben viszont mindig érdemes utánaszámolni megéri-e a biztosított számára a késői nyugdíjba vonulás lehetőségével élni.

Alapesetben szabadon vállalhat munkát. Közalkalmazott, közszolgálati alkalmazott esetében vannak ettől eltérő szabályok.

Ezen utóbbi esetekben célszerű előre tájékozódni – tanácsadást kérni – különösen akkor, ha közalkalmazottként, közszolgálati tisztségviselőként kíván nyugdíjba vonulását követően munkát vállalni, kereső tevékenységet folytatni.

Ha külföldön dolgoztam, akkor milyen jogszabályok vonatkoznak rám a nyugdíjba vonuláskor?

Ha az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség országaiban dolgozott (lásd nemzetközi nyugdíj tájékoztató az oldalamon), akkor az Európai Unió két rendelete (883/2004/EK és 987/2009/EK), a magyar és annak (azoknak) az országoknak a nyugdíjtörvénye alapján tud nyugdíjat kérelmezni, amelyben korábbiakban vagy jelenleg is dolgozott, vállalkozóként tevékenykedett.

Ha olyan országban is dolgozott, mellyel Magyarországnak nemzetközi nyugdíjegyezménye van, akkor az egyezmény és a magyar, illetve külföldi nyugdíjtörvény szabályozza nyugdíjba vonulását.

Felhívom arra a figyelmét, hogy a magyar és a külföldi nyugdíjtörvények eltérőek, különböző típusú ellátásokat, különböző időpontban tud igénybe venni. Ilyen esetekben a legcélszerűbb személyre szabott tanácsadást kérni a pontos információk beszerzése érdekében.

Nem. Nyugdíjkérelmet, ha Magyarországon él, akkor Magyarországon, ha külföldön, akkor abban az országban tud kérelmezni, ahol életvitelszerűen él. Ez a főszabály, vannak azonban kivételek, amikor célszerű lehet ettől eltérni. Ha él a tanácsadási lehetőséggel részletes, személyre szabott választ adok az ön számára.

Az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség országai, illetve kétoldalú egyezményes ország esetén, ha legalább egy évet dolgozott az egyik országban, de a másik országban (országokban) szerzett biztosítási idővel együtt rendelkezik annyi biztosítási idővel, amennyit előír az adott ország nyugdíjtörvénye, akkor már kaphat onnan is nyugellátást.

Az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség országai, illetve a kétoldalú egyezményben résztvevő ország esetében a másik országban (országokban) szerzett biztosítási időt mindig be kell számítani az összes biztosítási időbe és ennek alapján kell megállapítani mind Magyarországon, mind a külföldi országban (országokban) a nyugdíjat.

Természetesen vannak olyan esetek, amikor az a kedvezőbb, ha nem számolják be a másik országban (országokban) szerzett biztosítási időt a nyugdíj kiszámításakor, akár a magyar, akár a külföldi nyugdíj megállapításakor, de erről mindig tájékoztatni kell a nyugdíjat kérő személyt!

Nem, minden ország külön-külön fizeti azokra az évekre a nyugdíjat, amennyit ott dolgozott.

Általában ennek semmi akadálya sincs, de magyar nyugdíja összegét ez biztos nem fogja emelni, vagy csökkenteni. Külföldön viszont – ha legalább egy évet dolgozik egy – Európai Unió/Európai Gazdasági Közösség, vagy kétoldalú egyezményes – országban, akkor általában igényelhet attól az országtól is nyugellátást.

Igen, lehetséges. Sok olyan ország van, ahol mások a törvényi előírások, ezért előfordulhat, hogy az egyik országból (többnyire külföldről) rokkantság alapján kap nyugellátást, míg Magyarországtól csak – korhatára betöltésével – öregségi nyugdíjat.

Ha külföldön is dolgozott, akkor a külföldi nyugdíjbiztosító ügyintézését kell kérni, mert ezeket az időket a magyar hivatal nem igazolja, csak külföldre továbbítja a kérést. Ez azonban hosszú időt vehet igénybe, lehet időt és energiát spórol meg azzal, ha megpróbál közvetlenül is adatokat beszerezni a külföldi nyugdíjbiztosítótól. Ha mindehhez segítségre van szüksége keressen bátran.

Alapesetben szabadon vállalhat munkát.

Közalkalmazott, közszolgálati alkalmazott esetében vannak ettől eltérő szabályok, illetve tájékozódnia kell arról, hogy a magyar munkavállalás befolyásolja-e a külföldi nyugdíja folyósítását. Pl. bizonyos magyarországi jövedelem esetén felfüggeszthetik külföldi nyugellátása kifizetését.

Forduljon hozzám bizalommal!