Felvételi és
emelt szintű érettségi
felkészítés
A felvételi felkészítés határozott menetrendet és folyamatos munkát kíván mind a felvételire készülő, mind a tanár részéről.
Aki erre vállalkozik nem kell ugyan, hogy rögtön a kezdetek kezdetén tisztában legyen a követelmények teljességével és teljes elszántsággal csak a tanulásnak éljen és különösen pedig ne valamifajta magolásra gondoljon. Fokozatosan hozzá lehet edződni a kitartó, rendszeres munkához és fokról-fokra feltárul majd mit kell tudni, milyen magasan van az a bizonyos léc, amit meg kell ugrani.
Azt gondolom, hogy aki emelt szintű érettségit kíván tenni, felsőfokú tanulmányokat akar folytatni, már kellő motivációval rendelkezik. Természetesen ösztönzésre, bátorításra mindenkinek szüksége van, amit a közös munkánk folyamán mindenki az apróbb-nagyobb sikerek, élmények során megtapasztal majd. Ehhez párosulhat az érdeklődő, világra nyitott, új ismeretek befogadására kész személyiség.
Ugyanakkor a vizsga meghatározott tudást követel meg, mind a történelem, a társadalomismeret, de akár az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek és a filozófia, etika, szociológia alapjai egyaránt olyan érettségi-felvételi követelményeket fogalmaznak meg, melyeket teljesíteni kell.
Ma már sokféle felkészítő anyag, teszt, cikk, esszékérdés, megoldások, összefoglalók elérhetők a tanulók, felsőoktatásba készülők, vizsgára készülők számára. Viszont a sorrend, a logikus, rendszerezett tananyag, a sokéves tapasztalat, az áttekintőképesség, lényeglátás, amivel egy ezzel foglalkozó szakember rendelkezik mindenképp előnyt biztosít azoknak, akik úgy döntenek nem egyedül kívánnak nekivágni ennek a megmérettetésnek.
Nem szabad megfeledkezni az időről sem, amikor nekivágunk a nagy feladat végrehajtásának!
Lehet kezdetben még úgy tűnik szinte beláthatatlan a tanulásra szánt hetek és hónapok sora, ez azonban nincs így! Ha nem akarjuk, hogy ott álljunk a vizsga kapujában tudva, hogy fájó hiányosságainkat már aligha tudjuk pótolni, akkor be kell osztani erőnk és időnk. Nem lehet mindent egyetlen nagy hajrával leküzdeni, átrágni magunkat a kásahegyen.
Másrészt pedig maradandó tudást csak megfelelő tempóban elsajátított, nem kényszernek megélt tanulás révén lehet igazán szerezni.
Akik velem kívánnak készülni, azoknak igyekszem támaszkodni a korábban megszerzett ismereteire, tudására. Nem lehet mindent elölről kezdeni, de át tudjuk tekinteni a meglévőket, rendszerezni az elsajátítottakat és – ha csak lehet – valamifajta rendszerbe illeszteni a tanultakat. Így sokkal könnyebb felidézni, emlékezetünkben megőrizni mindazt, amire szükségünk van.
A legfontosabbak tehát:
- kulcsszavak, fogalmak, alapvető tények, nevek és történések, időben-térben való tájékozódás, összefüggések, logika, fejlődéstörténet, szerkezeti-tematikus vázlat
- változatos eszközök és módszerek a hagyományostól a digitális oktatásig,
- friss, naprakész és aktuális információk,
- megbízható adatok és tudáselemek a már kiérlelt, vitathatatlan bizonyosságú tudásterületeken,
- alternatívák, vitatott kérdések, problémák áttekintése, ismertetése,
- rugalmasság az elsajátítandó anyag feldolgozásban
Itt is fel kell arra hívni a figyelmet, hogy nem szabad elveszni a részletekben és nem szabad azt gondolni, hogy a memóriánk olyan, mint egy léggömb, amit igyekszünk a vizsgára olyan nagyra fújni, amilyenre csak képesek vagyunk, olyan sok tényt, adatot belezsúfolni, amit csak lehet.
Egyrészt nem korlátlan a teljesítőképességünk, másrészt még egyszer hangsúlyozni szeretném a rendszerezett, logikus, élményekkel szerzett, átgondolt tudás jelentőségét.
A történelem és a társadalomtudományok sok meglepő, váratlannak látszó eseményt, történést tartalmaznak. Alaposabban megvizsgálva azonban ezeket rájöhetünk okokra, felfedezhetünk előjeleket és következtetéseket is levonhatunk, még ha nem is annyira szigorú törvényszerűségek uralkodnak itt, mint a természettudományok területén.
„Minerva baglya csak a beálló alkonnyal kezdi meg röptét.” – A múlt eseményeit, történelmi személyiségek cselekedeteit, a jelenre gyakorolt hatásukat ugyan sokszor csak utólag érthetjük meg, de nem kell jóssá válnunk ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az emberi világot, ami körülvesz minket.