Sokan zavarba jönnek akkor, amikor arra kerül a sor, hogy úgymond „egyszerre” kell megtanulniuk rengeteg adatot, tényt és ráadásul az lenne az igazi megoldás, hogy rendszerben, azaz összefüggéseiben lássák át a megtanultakat.

Természetesen ez a probléma minden tantárgy, ismeretanyag esetében felmerül, de én most konkrétan a történelem, társadalomismeret és minden ezekhez közelálló társadalomtudományi kurzus, szemináriumi és vizsgaanyag stb. elsajátítására gondolok.

Ugyanakkor ebben a cikkben most nem tankönyvekre, kötelező olvasmányokra és feladatgyűjteményekre szeretném felhívni a figyelmet, hanem a „játszva tanulás” ugyancsak hasznos és érdekes módszereinek egyikére.

Azt gondolom mindenki próbál ötletekkel élni az ismeretszerzésben, ami nem fárasztja, untatja, amelyet nem érez kényszernek. Sajnos királyi utat nem ajánlhatok, de szeretném felhívni a figyelmet egy egyszerű megoldásra, ami nagyon kézenfekvő különösen, hogy ma már mindenkinek a keze ügyében állandóan ott a mobiltelefon, de a tablet, laptop és egyéb informatikai eszközök sora.

Majdnem minden hírportál, online újság, amely közélettel, politikával foglalkozik és természetesen a történelmi és ismeretterjesztő folyóiratok sokasága naponta közzétesz olyan cikkeket, írásokat, összefoglalókat, amelyek egy-egy történelmi, politikai, társadalmi témakört tárgyal, ismertet hosszabb-rövidebb formában.

Mindezek alapján érdemes kipróbálni a következőket.

1, Készíts egy listát magadnak milyen weblapok, online források jöhetnek számításba, amelyeket naponta, kétnaponta, esetleg hetente megnézel.

Ha bizonytalan vagy abban, mi számít „komoly” hírportálnak, „ismeretterjesztő” weboldalnak akkor bizonyára van olyan személy a közeledben (tanár, szülő, ismerős, barát stb.), aki ebben néhány tippet adhat. Kezdetnek nem kell sok, legyen három-négy ilyen oldal, amit rendszeresen olvasol.

2, Nem szabad hagyni, hogy a figyelmed eltereljék a bulvárhírek, a már címből is láthatóan témád, felkészülésed szempontjából lényegtelen cikkek, ezért is szükséges olyan rovatokban keresni, mint ami minden ilyen oldalon megtalálható: „Belföld”, „Külföld”, „Tudomány”, „Történelem”. Ha pedig még inkább szűkíteni szeretnéd a böngészést, akkor léteznek speciális gyűjtemények, melyek – legalább részben – történelmi múlttal, társadalomtörténettel stb. foglalkoznak (az egyes nagy közéleti-politikai weboldalakon olyan cím alatt futnak, mint pl. „Észkombájn”, „Qubit”, „Nagykép” stb.).

3, Fontos, hogy az elolvasott, áttanulmányozott cikkek, videók, podcastek linkjét, címét, témáját mentsd le magad számára. Ajánlatos készíteni mini katalógust is összefoglaló címekkel megjelölve mi az, amit lementettél, ez ugyanis segíti a témák áttekintését, megjegyzését.

4, Mire jó mindez? – kérdezheted, hiszen bőven van kötelező anyag, nyomtatott és online, teszt és feladatlap. Erre az a válaszom, hogy a személyes érdeklődés, a választás szabadsága alapján, szórakoztatva, játékosan elsajátított tudás és ennek minimális munkával történő rögzítése, felidézése nagyon jól bővítheti ismereteid, szélesíti látóköröd, hozzájárul ahhoz, hogy a legfontosabb – kötelező – adatokat, tényeket, folyamatokat – hatékonyabban, gyorsabban elsajátítsd.

5, Nem mellékesen pedig megtanulhatod, hogyan kell szelektálni, válogatni, kritikusnak lenni a sajtóval, az elképzelhetetlen bőségben felelhető online cikkekkel, médiában közzétett anyagokkal kapcsolatban. Mi fontos, mi kevésbé, mi az a tartalom, cikk, videó, képanyag stb. amire időt, energiát szánsz, illetve melyek azok, amelyeket mellőzöl, nem pazarolsz rá időt semmiképp sem.